Javában tart a nyaralás szezon és mivel a téma itthon eléggé elhanyagolt, talán van létjogosultsága előhozakodnom régi fixa ideámmal a kempingezéssel, mint méltánytalanul alábecsült nyaralási lehetőséggel.

Tegyünk egy próbát: ha valamelyik ismerősöd elkezd panaszkodni, hogy mekkora nyűg a nyaralás megszervezése gyerekekkel, kérdezd meg tőle: ”Miért nem mentek kempingbe?”.

Biztos, hogy jönnek majd a kifogások: „Én ehhez túl öreg / túl kényelmes / túl fáradt vagyok.” vagy „Egy életre megutáltam gyerekkoromban.” vagy „Gyerekekkel biztos nem”, és folytathatnám a végtelenségig.

Kezdhetném azzal, hogy ezeket sorra cáfolom, de nem tudnám őszintén tenni. Van bennük igazság. A kempingezés nem „all inclusive Hurghada”, aki ilyenre vágyik, az jó eséllyel már abba is hagyta az olvasást. A gyerekekkel kempingezés meg aztán tényleg nem a felhőtlen pihenés, de garantáltan olyan élményeket nyújt, amiken tíz év múlva is könnyesre röhögjük magunkat a képeket nézegetve.

Kezdjük talán az elején: mi szól a megszokott hotel/apartman foglalás ellen?

Nekem az utazás szabadság. Szabadság, és nem csak „holiday”, hanem kicsit „freedom” is. Ebbe nehezen fér bele, hogy hacsak nem 3 km-re a vízparttól, vagy a szemétégető mellett szeretnék megszállni, akkor jó fél évre előre kell foglalnom szállást. Tehát előre kell tudnom, hogy adott időszakban:

• épp oda akarok majd utazni,
• jó idő lesz,
• egyik gyerek sem betegszik le,
• egyikünk melóhelyén sem épp akkor élesedik a frontend/érkezik a koreai delegáció/szállítják a két tonna tisztított heringet.

Ezeket természetesen nem tudom előre, ezért bizonytalanság kíséri a szállásválasztást, ennek pedig velejárója a stressz. Ami aztán csak erősödik, ahogy közeledik az utazás időpontja, és kehesedik a kölök vagy rémisztget az Időkép. A szállás visszamondás meg egyrészt anyagilag para, másrészt ugrik a nyaralás, mert más időpontra nincs foglalt szállásunk. Így marad az, hogy utazunk bármi áron, és könyörögve vagy viccesen posztoljuk, hogy: „2 napja zuhog ☹, tud valaki valami jó programot Zamárdiban rossz időre?” vagy „Üdv Antalyából, Petikének 39 fokos a láza, de az élet nem áll meg �”. Aztán még ott van az is, hogy átveszed a szobát, és akkor derül ki, hogy a honlapon található képek 10 évesek, és azóta nagyon sok minden történt a szálláson, csak éppen felújítás nem. Csótányhadak, bunkó személyzet, a zuhanytálcát a rozsda eszi, téged meg a méreg. Persze, lehetsz öntudatos fogyasztó, és mondhatod, hogy köszönöd, így nem kéred, csak akkor mehetsz haza, és töltheted otthon a szabadságot, mert hogy szállást már nem találsz, az biztos.

Erre most bólogattok, hogy ilyen az élet, ez már csak így van.

Pedig nem muszáj, így lennie, és most jön a kemping legnagyobb előnye: a szabadság faktor!

Kifejtem: Kiveszek 2-3 hét szabit, elvagyunk otthon. Beüt a kánikula, felcsapom a kedvenc kempinges excelemet, rábökök az egyik sorra, másnap bevágom a családot az autóba, és holiday ON! Nem kell tervezgetni, foglalni, aggódni. Akkor megyek, amikor jó idő van. Ha ne adj’ isten, itthon nincs jó idő, akkor keresek olyan helyet, ami autóval még megközelíthető, és ahol tombol a sunshine. Persze vannak a fancy kempingek, ahová foglalni, meg előlegezni kell, de ezeket, tapasztalatból mondom, érdemes messze elkerülni. A helyes kempingválasztásra a későbbiekben bővebben kitérünk. Ha meg mégis rosszul választottál, akkor sincs nagy gond. Másnap reggel összecuccolsz, kifizeted a számlát (csak az eltöltött éjszakákért persze), aztán keresel egy másik kempinget a közelben.

Ha nem is ez az elsődleges szempont, (de akár lehet az is), a kemping olcsó. Nagyságrendekkel olcsóbb, mint bármely más szállástípus. Csak egy gyors példát említenék:

Népszerű hazai fürdőhelyünkön négy fős családunknak a strandbelépő került volna napi 8 ezer Ft-ba. Négy napot töltöttünk el, tehát 32 ezer lett volna csak a strand. A strandhoz tartozó kempingben szálltunk meg 3 éjszakára, összesen (áramhasználattal együtt) fizettünk távozáskor 28 ezer Ft-ot, amiben, kapaszkodj meg, benne volt az ingyenes strandbelépő mind a négy napra. Ehhez még hozzá tartozik, hogy a kempinges karszalaggal a strand hivatalos nyitása előtt egy órával bemehettünk, így elfoglalhattuk a tuti árnyékos helyet a gyerekmedence mellet. 

Amin a kemping, mint nyaralási opció a legtöbbször el szokott vérezni, az a kényelem. Igen, én is voltam osztály kirándulni a 80-as években, és hárman aludtunk egy olyan sátorban, aminél az első autóm is nagyobb volt. Nem lehetett felállni, és beázott, és minden szanaszét volt, és a földön ülve ettünk, és bogarak és a többi horror. Ezzel nem tudok vitatkozni, tényleg így volt. De néztél körül mostanában a kinemondommelyik (igen, a Decathlon) sportáruház kemping osztályán? Akkora sátrak vannak, hogy esküszöm, laktam már egész kényelmesen kisebb lakásban is. Mellé olyan kiegészítőkkel, amik jó eséllyel tudják feledtetni azt, hogy nem egy sík képernyővel és szaunával felvértezett hotelben töltjük napjainkat. Igen ezeket meg kell venni, de csak egyszer, és az egész simán kijön egy közepes belföldi nyaralás árából. De erről majd egy másik posztban bővebben.

És még hátravan a hölgyek kedvenc kifogása, a vizesblokk. Vélhetően itt is a kamaszkori élmények dominálnak, pókos, penészes közös zuhanyzók, enyhén szólva is elhanyagolt WC-k… Ehhez csak néhány képet mellékelnék, hogyan is fest egy kemping vizesblokkja manapság:

Eddig nem esett szó életünk értelméről, szemünk fényéről, napjaink bearanyozójáról: miért is jó a gyereknek a kemping? Mert neki is szabadság van: kimozdul ő is a napi rutinból, elhagyja a komfortzónát. Nincs mese, helyette lehet a sátor előtt vagy a sátorban nagyokat beszélgetni, szalonnát sütni, az alkonyattal felélénkülő denevéreket nézegetni. Végre lehet anyával és apával egy légtérben aludni. Szöszmötölni, bogarászni a sátor körül, feltalálni magát egyszerű dolgokkal. Kempingezés közben még egyik gyerek sem panaszkodott, hogy unatkozik, miközben a négy csillagos szállodában állandó problémánk, hogy mivel kössük le a gyereket, mert ma már pancsoltunk, voltunk a játszószobában, néztünk mesét és még mindig csak 11 óra van. (Ja, és nálunk minden reggel 6-kor kelnek, így a 8 órás reggelig 2 órán keresztül a szobába zárva a pokol minden bugyrát meg szoktuk járni.)

Miért van ez? Valószínűleg azért mert kevesebb inger éri őket, jobban el tudnak mélyedni dolgokban, nem akarnak 5 percenként mást csinálni, a természet közelsége megnyugtatja őket. Nincs kísértés: nincs TV, játszóház. Van a két keze, az azokkal elérhető dolgok, meg az okos feje, amivel játékokat találhat ki magának.

És miért jó neked? Egyrészt mert a gyereknek jó. Másrészt pedig, mert bár jár lemondásokkal a kempingezés, neked is egész másféle élményeket nyújt, mint amiket megszoktál. Ha adsz esélyt magadnak, hogy ellazulj, azt veszed észre, hogy megszűnik a modern életünkkel együtt járó folyamatos időkényszer. Nem kell időre menni reggelizni, vacsorázni. Majd esztek, ha megéheztek, alszotok, ha álmosak vagytok. A szakaszokból álló napirendet felváltja egy lassú, folyamatos áramlás, amit a kölkök is megéreznek, és szépen lenyugszanak ők is.

És ez azért neked is jó, nem? ;)