Néha eljátszunk a gondolattal, hogy mi lenne, ha bevállalnánk egy harmadik babát? Bármennyire is szeretjük a baba illatot, és melegséggel, büszkeséggel tölt el, ahogy napról napra fejlődik a pici, de mindig arra a következtetésre jutunk, hogy nem szeretnénk harmadikat. És hogy miért? Ebben a bejegyzésben összeszedtem 10 indokot (most biztosan sokan önzőnek fognak tartani), hogy miért nem vállalunk harmadik babát.
1.) Nagyobb lakás, nagyobb autó
Jelenleg két és fél szobás lakásban lakunk, ahol a srácokkal vígan elférünk. Van egy viszonylag tágas nappalink, a fiúknak pedig egy tavaly átalakított szobájuk. Erről bővebben itt olvashatsz. Ezenkívül van egy szuper autónk, amiben - a két gyereküléssel együtt - kényelmesen elférünk. Ha bevállalnánk még egy babát, akkor muszáj lenne egy nagyobb lakást és egy nagyobb autót venni.
2.) Diéta terhesség alatt, ami nekem nem volt könnyű
Mindkét terhességem alatt a napi 160 grammos diétát kellett tartanom. Bevallom őszintén, számomra borzasztó volt, hogy minden egyes étkezéskor számolgatnom kellett, hogy miből mennyit ehetek. Persze a babáért mindent megtesz a kismama! Egy bevásárlás várandósként szintén „rémálom” volt, főleg, amikor az édességes vagy a pékárus sor előtt mentem el. Amikor Danival lettem terhes, akkor a dietetikus azt mondta, hogy harmadik terhesség után nagy valószínűséggel megmaradhat a diabétesz egész életre. Háát köszi nem, szeretek enni, na! Úgy érzem, nem tudnám harmadszor is végig csinálni ezt a diétát.
3.) Nem tudtam szoptatni egyiket sem
Mindig irigyeltem azokat a kismamákat, akik szülés után szinte egyből anyatejjel tudták táplálni a babát. Nos, én mindkét gyereknél töretlenül próbálkoztam, de mindhiába... Mindkét alkalommal kezdettől fogva tápszert is kellett adni a kicsiknek. Ráadásul Marcinál még szaranyának is éreztem magam, amikor egy ismerős anyuka csodálkozva megkérdezte, hogy „Te nem tudsz szoptatni, hogyhogy?!” Időbe tellett, amíg ezen túl tudtam tenni magam és megláttam a tápszerezés előnyeit. :) Daninál már lazábban vettem: megpróbáltam, de nem ment, kapott tápszert és nem betegesebb, mint bármelyik anyatejjel táplált baba.
4.) Végre alszunk éjszaka
Marcival szerencsénk volt, ő 6 hetes kora óta végig alussza az éjszakákat. Dani azonban kb. 1,5-2 éves lehetett, amikor először nem ébredt fel az éjszaka kellős közepén. Bevallom, ismét jól esik végig aludni az éjszakákat. Sőt! Most már ott tartunk, hogy hétköznap reggel 7-kor úgy kell ébreszteni őket. Azért nem hangzik rosszul, ugye? :)
5.) Iskola kezdés, és ami vele jár
Most egy kicsit ugorjunk előre az időben. Marci 2 év múlva iskolás lesz, Dani pedig utána nemsokkal szintén: meg kell venni a tankönyveket, füzeteket, és biztosan lesz olyan külön foglalkozás amire szeretnének majd járni vagy tábor, ahova szívesen mennének. Ezek anyagilag eléggé megterhelők két gyerekkel is, hárommal pedig még inkább, szerintem. És akkor még nem is beszéltem arról, hogy a „suliban az X.Y-nak milyen menő cipője van, én is ilyet szeretnék Anya!”
6.) Lazább napi rutin
Ahogy nőnek a fiúk, már nincsen az a nagyon szoros napi rutin, mint ami azelőtt volt. Persze van egy kerete a napjainknak, de attól azért már bőven el tudunk térni. Akár vendégségbe, akár nyaralni megyünk jóval egyszerűbb már velük. Ha például délután 3 órára vagyunk meghívva valahova, akkor van, hogy már nem is altatjuk őket elég, ha csendespihenőt tartunk. Így legalább este könnyebben elalszanak. Ezenkívül nem kell ragaszkodni a tízóraihoz vagy az uzsonnához sem.
7.) Pelenkázás
Lassan Dani is szobatiszta lesz, így azt gondolom nagyon jó érzés lesz, hogy ha 5 év folyamatos pelenkázás után már neki sem kell pelust cserélni, és ő is alsónadrágot hordhat majd. Nem is beszélve a pelenka anyagi vonzatáról.
8.) Már nem kell babakocsit tologatni
Akár mennyire is élveztem anno a tavaszi napsütésben babakocsit tologatva sétálni, azért 5 év után valahogy már nem vágyom rá. Bár Dani még néha beül, de a legtöbb esetben már sokkal egyszerűbb anélkül közlekedni.
9.) Most már van időm magamra
Az utóbbi 1 évben egyre több idő jut magamra, mert megtalálom azokat a perceket, amikor ki tudok kapcsolódni és csak a saját dolgaimmal tudok foglalkozni. Lehet, hogy önzőnek hangzik, de ez van! Hiszem, hogy ha anya kiegyensúlyozott, és boldog, akkor a család is rendben van.
10.) Különféle támogatások, hozzájárulások
Lehet, hogy egyik évben különféle támogatás (hitel, adómentesség…) jár a több gyerekes családoknak, de ki biztosítja azt, hogy néhány év múlva is megmaradnak azok a hozzájárulások, amelyek a három vagy annál több gyermekes családokat segítik?
Ha tetszett a bejegyzés kövesd a blogomat, illetve nézd meg a Facebook oldalamat is. Képeket az Instagramon szoktam megosztani.