Túra a manókkal

 Ma reggel gondoltunk egy merészet, és kinéztünk egy rövidke túra útvonalat a Budai hegyekben. Szerencsénkre, éppen volt szervezett túrázás, a Cimbora Kupa keretén belül, és a legrövidebb táv 4 km-es volt. Összepakoltunk, beültünk az autóba és elmentünk a Szépjuhásznéhoz, ahonnan a túra indul. Befizettük a nevezési díjakat, kaptunk térképet és elindultunk... Dani háti hordózóban, Marci pedig gyalog.  Az ő feladata volt a jelzéseket figyelni, hogy látjuk-e még a zöld kört. :)

Gyönyörű volt az erdő kora reggel. :) Az első ellenőrző kódot 2 km után kellett felírni a papírunkra. Marci gyönyörűen bírta félútig, 2 km-ig, aztán elfáradt és a további távot apa nyakában tette meg, én meg Danit hoztam. Így kicsit gyorsabban értük el a következő, egyben utolsó ellenőrző pontunkat, amit a Hárs hegyen helyeztek el. Azt is felírtuk, aztán mentünk is tovább. Hogy Marci gondolatait a fáradságáról eltereljük, jó sokat énekeltünk (TomPeti-től a Számolj velünk, aztán, amit az oviban tanult: Pán, pán paripám és hasonlókat) Mire elénekeltük a dalokat vissza is értünk a kiinduló pontra és Marci boldogan szaladt a kitűzőért és az oklevélért, na meg persze a nutellás kenyérért :), amit a végén kapott. Természetesen Dani is, és mi is kaptunk oklevelet és kitűzőt. Két óra alatt sikerült teljesíteni a távot a két Manóval, de azt hiszem nem ez a lényeg! Nagyon jól érezték magukat a séta alatt, így még egy Gyermekvasutazást  is beiktattunk, nna az volt a hab a tortán nekik.

Ahogy Marci mondaná: "Jó kis délelőtt volt ez!" :)

img_20180512_093836.jpg

img_20180512_094718.jpg

img_20180512_115617.jpg

img_20180512_112957_01.jpg

img_20180512_113008.jpg