A játszótéren, egy nagyobbacska kislánnyal játszó kismama megkérdezte, hogyan tudtam kialakítani a két gyerkőccel a napirendet és milyen napirendem van velük. Elmesélte, hogy hamarosan megérkezik a kistesó, és tart attól, hogy teljes káoszban fognak telni a napjaik. Erre én „megnyugtattam", hogy nekünk az első pár hét valóban teljesen káoszos volt, de aztán ahogy a kisebbik kezdett nőni és fejlődni, úgy lett egy kicsit könnyebb. Nálunk, a nagyobbik 4 éves múlt, a kisebbik pedig nemsokára 2,5 éves lesz.

Kialakításkor figyelembe vettem, hogy az akkor 2 éves manónak és az akkor született törpének mik az igényeik. Szeretem a kiszámíthatóságot, és a gyerekeknek is ez nyújt kapaszkodót a kis életükben, mindemellett fontos, a fejlődésük szempontjából.

A mi napi rendünk így néz ki, persze az időpontok nincsenek kőbe vésve, és van, amikor eltérek ettől, de nagyjából így telik egy hétköznapunk.

6.00-6.30: ébredés, gyerekeknek kakaó vagy tej, nekünk kávé

6.30-7.30: játék, reggeli

7.30-8.00: indulás az oviba

8.00-10.00: játszótér, bevásárlás a kisebbikkel

10.00-12.00: otthon a kicsi játszik, amíg én ebédet főzök. Ebéd Apával :)

12.30-15.30: alvás, uzsonna

15.30-16.00: elmegyünk a Marciért az oviba hármasban Apával

16.00- 18.00: játszótér, esetleg nagy bevásárlás

18.30-20.00: otthon játék, vacsi, fürdés, mese nézés

20.00-21.00: irány az ágy, mese olvasás, beszélgetés, alvás

9 óra körül már alszanak, ilyenkor tudunk végre beszélgetni a férjemmel, megtervezni a hétvégéket. Blogoláshoz is ilyenkor írom össze a témát, gondolkodom a következő napi ebéden.

Nektek hogy telnek a hétköznapjaitok? Ha tetszett, kérlek oszd meg!

 Apa, nagy kemping rajongó nálunk. Én nem nagyon lelkesedek az ilyen nomád életmódért, de miatta és két kis srác miatt nem volt más választásom... Beadtam a derekam, összepakoltunk és elindultunk Pápára, a Termál Capming-be.

Kocsit megtömtük:sátor, 4 kemping szék, asztal, hűtő táska, kismotor, futó bicaj, strand cuccok és még egy Öcsi kutya. Neki is két tálka, utazó box...

Autópályán, 2 óra alatt meg is érkeztünk, két gyerek teljesen felpörögve de fáradtan kiszállt a kocsiból. Amíg Apa a sátrat gyorsan összerakta, addig én elintéztem a bejelentkezést. Nagyon kedves hölgy ült a recepciós pult mögött. Mindenki kapott névre szóló kemping kártyát, ami a strand belépőhöz volt szükséges. Ezek alapján kaptuk meg a strandon az órákat, így szabadon lehetett jönni-menni a strandról.  Kaptunk, 5000 forint kaucióért, átalakítót. Ezután elmentünk a kempingtől kb. 5 percre lévő strandra. Ott megkaptuk, 8000 forint kaucióért, a 4 db órát.

Strand nagyon szuper volt. Az egészen picurkákra is gondoltak, nekik is volt egy medence szivárvány csúszdával. Mi mindvégig csak abban a medencében voltunk, annyira tetszett a fiúknak. Este bementünk Pápa belvárosába, sétáltunk, vacsoráztunk.

Indulás reggelén összepakoltunk, lebontottuk a sátrat, bepakoltunk a kocsiba, majd egy utolsó fürdésre kimentünk a strandra. Ott megebédeltünk, és mivel a két gyerek már hullafáradt volt, 13 óra körül visszamentünk a kempingbe, hogy elintézzem a kijelentkezést. Akkor tájékoztattak, hogy a csendes pihenő alatt nem lehet elhagyni a kempinget, várni kell 14 óráig... és mivel nem jelentkeztünk ki délig, 1 éjszakát ki kell fizetni. Mondtam, hogy sehol nincsen kiírva, hogy délig ki kell jelentkezni. Erre azt válaszolta a kis hölgy, hogy most "nem szívózik", mert sokan vannak, és egyébként is  "ezer helyre ki van írva." Persze, németül -  gondoltam magamban. Ezek után bankkártyával szerettem volna fizetni, de a hölgy nem tudta, hogy mit jelent a terminálon megjelent "Manager kártya" jelzés. Kérte, hogy inkább készpénzzel fizessek. Nagy nehezen sikerült kijelentkezni. Kocsi felpakolva, srácok bent ültek már félálomban... mit csináljuk még 1 órán keresztül? Apa, gondolt egyet, hátra állt a kemping legvégére, egy árnyékos fa alá, és vártunk 14 óráig, amíg kinyitották a kaput. Addig a manók mesét hallgattak, mi pedig beszélgettünk.

Összességében nem volt rossz, mert a vizesblokk a legkorszerűbben van felújítva, de van min dolgozniuk még:

• minden, csak és kizárólag németül van kiírva
• 12 óráig ki kell jelentkezni vagy plusz 1 éjszakát fizetned kell
• ugyan van egy kis játszótér, de nincsen leárnyékolva, így nem nagyon tudtak játszani a gyerekek
• honlapon feltüntették, hogy van Mini Market - nem találtunk kis boltot 
• írtam véleményt a Facebook oldalukon, amire németül válaszoltak :(

Ha esetleg Pápa közelében járunk, a strandra biztosan elmegyünk, mert az tényleg nagyon szuper volt, de a kempinget hanyagoljuk.

Kisebbik gyermek, Dani, mostanában a „nem”-et és a „nem akarom” kezdetű mondatot használja leggyakrabban. Úgy tűnik elérkeztünk a dackorszakhoz.

Mire Marcival ezen túljutottunk, Daninál kezdődik ez a nagyon nehéz időszak. Szerencsére, a nagyobbiknál gyorsan, és viszonylag könnyen lezajlott a „nem” korszak. Dani viszont, nemsokára 2,5 éves lesz, így már várható volt nála is, hogy minden helyzetben ellenkezik és hisztizik. Legyen szó öltözésről, alvásról, fogmosásról vagy csak annyiról, hogy ne arra menjünk, amerre Ő szeretne menni, hanem arra, amerre tényleg menni kell. :) Ilyenkor teljesen bele tudja lovalni magát a hisztibe, szinte levegőt sem vesz, néha még toporzékol is hozzá és bevágja a durcit.

Szinte mindenhol azt lehet olvasni, hogy mennyire fontos a türelem és a következetesség. Én is törekszem mindkettőre, de amikor már a harmadszor, negyedszer is „nem”-et mond, és csak azért sem azt csinálja, amit mondok neki, bevallom őszintén, elfogy a türelmem, és van, hogy enged neki. Ilyen például, amikor vásárolni megyünk, és inkább hagyom, hogy a kerülő úton menjünk, csak haladjunk, jussunk el a boltig.

Kérdezem én, vajon mit lehet ilyenkor tenni, hogy a gyerek és az én akaratom is teljesüljön?! Annyi mindent ki szoktam próbálni: kérek szépen, kérek határozottan, nevetek, komoly vagyok, dicsérek, zsarolok, kismotorral együtt az ölembe veszem és „irányba állítom”, hogy merre is kellene menni, de kipróbáltam azt is, hogy nem figyelek oda a hisztire.

Valaki nyugtasson meg, hogy nála is el fog múlni!!

Nemsokára beköszönt a nyár, vele együtt jön a nyári szünet oviban, suliban, bölcsiben. Mi már tavasz óta tervezgetjük a nyaralásunkat, mivel Marcinak 2,5 hónap szünet lesz az oviban. Emellett gyerekszoba felújítás is lesz, így mindenképpen el kell utaznunk valahova. Idén, két helyre megyünk belföldön: 1 hetet Csopakon, 1 hetet pedig Gyulán töltünk majd. Nem tudom nálatok hogy van, de nálunk biztosan unatkozni fognak egy idő után az autóban. Erre azonban van egy ötletem, bár lehet, hogy nem éppen legális.

Youtube-ról MP3 formátumban lementek néhány mesét pendrive-ra (Magyar Népmesék, Bogyó és Babóca) és azt hallgatják az autóban. Így ingyen lehet "hangos könyvet" készíteni a gyerekeknek. Mindenképpen olyan mesét érdemes választani, aminél nem olyan fontos a látvány, mint a mai modern meséknél (Mancs Őrjárat, Verdák...). Erre, ez a két mese tökéletes szerintem, hiszen a Magyar Népmesék mesemondója, Szabó Gyula, illetve a zenei aláfestés tökéletesen visszaadja a mese hangulatát. Ugyanez elmondható a Bogyó és Babócáról, ahol Pogány Judit a mesemondó. Mindkét mesét imádják nálunk a fiúk, Marci néhány Magyar Népmesét már kívülről el is tud mondani. Emellett a két mese mellett a BOOKR Kids alkalmazást is szoktuk használni. Ez nagyon jópofa dolog, ez tényleg hangoskönyv gyerekeknek, csak előfizetéses, de szerintem megéri előfizetni rá: 6 hónapra 4000 forint körül van az előfizetés, és ezért több száz mese közül lehet válogatni.

Ha van még ötletetek, hogy Ti hogyan kötitek le a gyerkőcöket a hosszú úton, akkor írjátok meg kommentben. :)

Nyakunkon a nyár, így összegyűjtöttem néhány nyári verset, mondókát.

1.) Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz

Hogy mit láttam? Elmondhatom.
De legjobb, ha lerajzolom.
Megláthatod te is velem,
csak nézd, csak nézd a jobb kezem.

Ez itt a ház, ez itt a tó,
ez itt az út, felénk futó,
ez itt akác, ez itt levél,
ez itt a nap, ez itt a dél.
Ez borjú itt, lógó fülű,
hasát veri a nyári fű,
ez itt virág, ezer, ezer,
ez a sötét gyalogszeder,
ez itt a szél, a repülés,
az álmodás, az ébredés,
ez itt gyümölcs, ez itt madár,
ez itt az ég, ez itt a nyár.

Majd télen ezt előveszem,
ha hull a hó, nézegetem.
Nézegetem, ha hull a hó,
ez volt a ház, ez volt a tó.
2.) Weöres Sándor: Kacsaúsztató

Tó vize, tó vize csupa nádszál,
Egy kacsa, két kacsa oda császkál,
Sárban ezer kacsa bogarászik,
Reszket a tó vize, ki se látszik.
3.) Horváth Imre: Mit kívánjak nyárra?

Homokvárhoz: kupacot,
Horgászoknak: kukacot,
Hegymászóknak: nagy hegyet,
hűs fagyihoz: friss tejet,
folyópartra: fát, nagyot,
vakációt -száz napot!
4.) Zelk Zoltán: Vakáció

Hova menjünk,
milyen tájra?
Hegyre talán
vagy pusztára?

Folyópartra
vagy erdőre?
Faluszéli
zöld mezőre?

Lepkét fogjunk
vagy horgásszunk?
Vagy mégiscsak
hegyet másszunk?

Akár erdő,
akár folyó:
gyönyörű a
vakáció!

—————————————————————

1.) Csepp, csepp, csepereg

Csepp, csepp, csepereg
villan, csattan, megered;
Zápor függöny,zuhatag
fut a felhő, süt a nap.
Jött, ment - jót esett:
fűnek, fának jól esett.

2.) Esik az eső

Esik az eső, süt a nap,
Paprikajancsi mosogat.
Hát az öreg mit csinál?
Hasra fekszik, úgy pipál!

3.) Egy, … kettő, … három, …

Egy - megérett a meggy,
Kettő - csipkebokor vessző,
Három - te vagy az én párom,
Négy - megcsípett a légy,
Öt - érik a tök,
Hat - hasad a pad,
Hét - zsemlét süt a pék,
Nyolc - üres a polc,
Kilenc - kis Ferenc,
Tíz - tiszta víz,
Ha nem tiszta, vidd vissza,
A kis cica megissza.

4.) Nyuszi fülét hegyezi

Nyuszi fülét hegyezi,
A bajuszát pödöri,
Répát eszik, rop-rop-rop,
Nagyot ugrik, hop-hop-hop.

Ma elmentünk megnézni az újra megnyitott Holnemvolt Várat. A gyerekek nagyon élvezték, szuperül ki van találva az egész. Még mi, felnőttek is, nagyon jól szórakoztunk. Ha van állatkerti belépőtök, akkor azzal be lehet menni a Vár területére. De ha csak oda szeretnétek menni, akkor külön jegyet kell vásárolni. Ha beléptek, egyből a púpútevék fogadnak, de vannak őzikék, és van kecskesimogató is. Hatalmas játszótér, pékség, Kisgömböc Vendéglő, kézműves sarok is van. Ma volt arcfestés is, és Marci élete első arcfestése is megvolt, így Ő ma nem Marci volt, hanem kis tigris. :)

Ha be szeretnétek menni a Hetedhét Palotába vagy a körhintára felülni vagy a többi játékot igénybe venni, ahhoz sünzsetont kell váltani a Vár bejáratánál az automatából. 1 sünzseton: 200 forint. Szerintem megéri, mert a Hetedhét Palota nagyon jól ki lett találva és a 100 éves körhinta is újra indult. Marcival felültünk egy körre és nagyon tetszett neki. Én nem is tudom, hogy mikor ültem utoljára körhintán... :)

A Palotába 4 sünzsetont kellett fizetni fejenként, amiért cserébe mindenki kapott egy karórát, amit be kellett regisztrálni és 2 órát lehetett bent lenni. Az óra mutatta, hogy mennyi ideje vagytok bent, illetve, hogy hány pontot szereztetek a különféle interaktív játékokkal. Itt különféle termek vannak, pl. Süsü terem ahol "tüzet" kellett fújni, lehetett horgászni a Hohoho horgász teremben, Mekk Elek házikójában lehet kalapálni, fűrészelni (persze játék kalapáccsal és fűrésszel). Rengeteg minden van a Palotában, érdemes bemenni, és az egész Holnemvolt Várat is megnézni. :) A gyerekek este, elalvás előtt is azt kérték, hogy menjünk holnap is. :)

Ha elolvastad, és esetleg meg is osztod, azt megköszönöm :)

 Ma reggel gondoltunk egy merészet, és kinéztünk egy rövidke túra útvonalat a Budai hegyekben. Szerencsénkre, éppen volt szervezett túrázás, a Cimbora Kupa keretén belül, és a legrövidebb táv 4 km-es volt. Összepakoltunk, beültünk az autóba és elmentünk a Szépjuhásznéhoz, ahonnan a túra indul. Befizettük a nevezési díjakat, kaptunk térképet és elindultunk... Dani háti hordózóban, Marci pedig gyalog.  Az ő feladata volt a jelzéseket figyelni, hogy látjuk-e még a zöld kört. :)

Gyönyörű volt az erdő kora reggel. :) Az első ellenőrző kódot 2 km után kellett felírni a papírunkra. Marci gyönyörűen bírta félútig, 2 km-ig, aztán elfáradt és a további távot apa nyakában tette meg, én meg Danit hoztam. Így kicsit gyorsabban értük el a következő, egyben utolsó ellenőrző pontunkat, amit a Hárs hegyen helyeztek el. Azt is felírtuk, aztán mentünk is tovább. Hogy Marci gondolatait a fáradságáról eltereljük, jó sokat énekeltünk (TomPeti-től a Számolj velünk, aztán, amit az oviban tanult: Pán, pán paripám és hasonlókat) Mire elénekeltük a dalokat vissza is értünk a kiinduló pontra és Marci boldogan szaladt a kitűzőért és az oklevélért, na meg persze a nutellás kenyérért :), amit a végén kapott. Természetesen Dani is, és mi is kaptunk oklevelet és kitűzőt. Két óra alatt sikerült teljesíteni a távot a két Manóval, de azt hiszem nem ez a lényeg! Nagyon jól érezték magukat a séta alatt, így még egy Gyermekvasutazást  is beiktattunk, nna az volt a hab a tortán nekik.

Ahogy Marci mondaná: "Jó kis délelőtt volt ez!" :)

Az egész úgy kezdődött, hogy előző éjszaka nagyon fájt a derekam, azt hittem csak elfeküdtem. Már csak 1 hét volt szülés kiírt időpontjáig. Szóval, kínlódtam kicsit, mire Gergő felébredt, hogy jól vagyok-e, és hogy megyünk-e szülni? Mondtam hogy fogalmam sincs, de leszakad a derekam mire fogta a notebookot, és elkezdte írogatni a fájásokat... Kiderült 5 percesek... Felkaptuk a roham táskát és elindultunk éjfél körül. Csendes volt az egész város... Furcsa érzés volt, hogy amíg mindenki alszik, nekünk teljesen meg fog változni az életünk.

Beértünk a kórházba, ahol kb. 12 óra múlva végre megpillanthattam Marcit. Első perctől kezdve szerelem... Imádom minden porcikáját, mozdulatát, akár milyen kis hisztis is tud lenni. :)

Isten éltessen kisfiam! :)

Üdvözöllek a Menőmanók blogon. Nagy Nikolett vagyok,két kisfiú anyukája, akik egyfolytában jönnek-mennek és gondoskodnak arról, hogy soha ne legyen csend és nyugalom a lakásban. A bloggal nem az a célom, hogy megmondjam a tutit, hiszen én sem vagyok tökéletes anya (hiszen ki lenne az), de törekszem rá. A blogot egyrészt azért indítottam, hogy megoszthassam a tapasztalataimat, félelmeimet az anyasággal illetve a gyerekneveléssel kapcsolatban. Másrészt saját készítésű dolgaimat szeretném megmutatni, legyen szó bármilyen kreatív dolog elkészítéséről (akár gyerekekkel, akár egymagam), hátha valaki kedvet kap egy-egy dolog elkészítéséhez. Ötleteket általában a Pinterestről illetve DIY oldalakról szoktam meríteni, csak igyekszem kicsit a átalakítani. Amikor tehetjük sokat jövünk-megyünk, így igyekszem az olyan kirándulási lehetőségeket is megmutatni, amelyek gyerekekkel - sőt akár babakocsival -  is jól járhatóak.

Ha tetszenek a bejegyzéseim kövesd a blogomat, illetve nézd meg a Facebook oldalamat is. Képeket pedig az Instán osztom meg.